Szilas Miklós dalba foglalta szíve csücskét, a sokszínű és változatos Pécset

Nem komoly, koncertező művész, inkább játszótárs - így jellemezte magát a lapunknak adott interjúban Szilas Miklós. A dalszerző-énekesnek Pécs az otthona, a szíve csücske. Nem meglepő hát, hogy Vezér Judit alkotótársával közösen a városról írt dalt, amelyhez videóklipet is forgattak.

- Hogyan kötődik Pécshez?
- Gyermekkorom óta szívem csücske. Én ugyan nem itt születtem, de sokat jártam ide. Felnőttként pedig választott lakhelyem, otthonom lett Pécs. Ide köt a családom, a baráti köröm, a hivatásom is. Az, hogy dalt is írtam róla, egyenes következménye annak, hogy jól érzem itt magam. Sokszínű, változatos, telis-tele természeti, és kulturális értékekkel. Meg fura városrész-nevekkel.





- Miként kezdődött a zenei pályafutása?
- Hangszerválasztáskor nem figyeltem oda, és kis híján hegedűs lettem, de aztán szerencsére átnyergeltem a gitárra, ami mellett énekelni is lehet. Fiatalon kezdtem a zeneszerzést is. Huszonévesen írtam első egész estés színházi darabomat. Később egy jazz-pop együttesben játszottam, majd több televíziós kísérőzenét írtam, hangszereltem.

- Milyen egy Szilas Miklós gyermekműsor?
- Inkább játszótárs vagyok, mint komoly, koncertező művész. Száz százalékig interaktívak a műsoraim, ami annyit tesz, hogy a gyerekek, kis jóindulattal, bármikor beleszólhatnak annak menetébe. Ha lehet, nem is a színpadon szerepelek, inkább előtte, hogy fizikailag is egy szinten legyek velük. A hangulat pedig általában vetekszik egy komoly aréna-koncertével. Sokat ugrálunk.

- Ön írja és hangszereli a dalokat?
- Néhány közismert gyerekdaltól, népdaltól eltekintve igen. Verseket zenésítek, vagy saját dalszövegeket használok, de előfordul, hogy más is beszáll az írásba. Ez történt a Pécs dal esetében is. Régi barátom és alkotótársam, Vezér Judit volt az, akivel egy halom jegyzetpapírra fölírt városrész-névből és a hozzájuk kapcsolódó rímekből összemazsoláztuk a dal végleges szövegét. Jó móka volt ám!

- Mitől lehet sikeres egy gyerekdal?
- Attól, hogy olyan, mint egy igazán jó torta, vagy sütemény: azért, mert édes, még nem biztos, hogy csak gyerekeknek ízlik, ráadásul több rétege is van. Kinek ez, kinek az jön be, a gyerek megérti a neki valót, a kamasz is a magáét, a felnőtt pedig mosolyog a rejtett célzásokon, vagy fejére csapva nyugtázza a nyelvi humort. A hab a tortán pedig az, ha egy ilyen klippel együtt jelenhet meg egy multigenerációs nóta, mint amilyet a Pécs dalhoz, Fiszter Ferenc rendezésében a Light Film Studióval közösen létrehoztunk. A gyermekműsorokon túl is van számomra zene, szívesen készítek művet mozgóképre. A közelmúltban a Pannon Filharmonikusok zenekar imázsfilmjéhez írtam és hangszereltem egy darabot, amit a fantasztikus együttessel rögzítettünk is. Felemelő élmény volt.

- A gyerekek érdeklődők, fogékonyak az élő, hangszeres zenére?
Igen, a gyerekek nagyon fogékonyak és kíváncsiak a különféle hangszerekre, a „zenecsinálásra", mint általában mindenre, ami kreatív, alkotó tevékenység. Ezen a nyáron a pécsi Speckóban zenés interaktív napközis táborba is várom a gyerekeket, akikkel több turnusban, öt napon át zenélünk, dalt írunk, játszunk majd együtt és a tábor végén elő is adjuk a közösen alkotott műveket.

Palotás Péter - Fotó: Dittrich Éva