Tíz éve húzódik a mecseki szénbánya engedélyezése, miután megtámadták a bíróságon

Szénre alapozott iparfejlesztést terveznek a Kelet-Mecsekben a térség önkormányzatai, a szénvegyészeti program egymilliárd eurós beruházást igényelne.

A térség újraiparosítását szorgalmazó nyilatkozatot legutóbbi ülésén támogatta a Tolna megyei önkormányzat közgyűlése. A dokumentum szerint az érintett települések célja, hogy az ásványkincsek felhasználásával régi-új iparágat, élhetőbb városokat, falvakat alakítsanak ki, és ennek érdekében előmozdítsák a politikai, gazdasági döntéseket.

- A kezdeményezéshez eddig harminc térségbeli önkormányzat csatlakozott - közölte Karl Béla (független), Nagymányok polgármestere.

Polics József (Fidesz-KDNP), Komló polgármestere, a paktum egyik szószólója elmondta: az iparfejlesztési koncepció az alapanyagok komplex vegyészeti hasznosítására épül; szén, kommunális hulladék, szennyvíziszap felhasználásával állítanának elő különféle termékeket, biogázt, polikarbonátot, műtrágyát, kerozint, de a szén akár gyógyszeralapanyag is lehet.

- A szén kitermelési költségei olyan magasak, hogy minél szélesebb körben kell hasznosítani az ásványkincset - jegyezte meg.

Hozzátette: először a technológia költség-haszon arányát kell egy mintaprojektben elemezni. Szerinte a kutatások elvégzéséhez 1-2 évre, a program "felfutásához" 8-10 évre van szükség.

Kitért arra is, hogy a Kelet-Mecsek térsége nehéz helyzetben van, Baranya megye GDP-jének az országos átlaghoz viszonyított aránya évek óta csökken. Komlón, ahol 2000-ben szűnt meg végleg a szénbányászat, a rendszerváltozáskor 32 ezer ember élt, ma 25 500-an lakják a várost, és a lakosság öregszik. A szénvegyészeten kívül nincs mire alapozni a jövőt - mutatott rá.

Kalmár István, a nagymányoki és a Váraljai-mázai szénmezőre kitermelési joggal rendelkező, pécsi Calamites Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Váralja-mázai medencében kitermelhető feketeszénvagyont mintegy 240 millió tonnára becsülik. A nyers szén fűtőértéke 16,5 gigajoule-ra várható tonnánként.

A szén hagyományos kitermelése és felhasználása ma már nem gazdaságos, és a környezetvédelmi szempontoknak sem felel meg - emlékeztetett. A Mecsekben egy gigajoule energiatartalmú feketeszenet körülbelül 4 eurós költséggel lehet kitermelni, egy megawattóra villamos energia előállításához - 40 százalék hatásfok esetén - 9 gigajoule energiatartalmú szén szükséges. Ugyanakkor jelenleg a villamos energia megawattóránként 36 euró körüli összegért importálható. Ilyen feltételek mellett a szenet nem lehet gazdaságosan erőmű fűtésére használni - jegyezte meg.

Ezzel szemben az ún. tisztaszén-technológiával nagy hozzáadott értékű termékeket lehet előállítani - hívta fel a figyelmet.

Az eljárással a szénből szén-monoxidot, hidrogént és szén-dioxidot tartalmazó szintézisgázt állítanak elő úgy, hogy az izzó szén fölé vízgőzt vezetnek. A szintézisgázt használhatják fűtésre, gyárthatnak belőle metanolt, kerozint, műtrágyát.

A mélyművelésű bányászatban keletkező 40 százaléknyi meddőanyagból pedig ki lehet nyerni a ritkaföldfémeket, de építőanyagot is elő lehet belőle állítani - magyarázta.

A szakember szerint a technológia előnye az is, hogy az így előállított szintézisgáz cseppfolyósítása során a megújuló energiákkal és a paksi atomerőműben termelt éjszakai árammal előállított hidrogén tárolására is lehetőség nyílik. Az eljárás során keletkező szén-dioxidot ma már át lehet alakítani metanollá, és a korszerű mélyművelésű bányák metángáz-kibocsátását is hasznosítani lehet.

Kalmár István körülbelül egymilliárd euróra, azaz mai áron kb. 310 milliárd forintra becsülte az iparág megteremtésének költségét, amihez még infrastrukturális költségek is járulnak. (Viszonyításul: egy Pécs nagyságrendű város 6 évi költségvetéséről van szó - a szerk.)

A Kelet-Mecsekben, a Máza-Váralja Dél 10,5 négyzetkilométeres területére kutatási jogadománnyal - koncesszióval - rendelkező Calamites Kft. 2011-ben Nagymányokon kezdett külszíni fejtéssel szenet termelni. Valamivel több mint 2000 tonna feketeszenet termeltek ki, de ennek az ajkai alumíniumgyártás leállása miatt nem volt piaca.

A nagymányoki külfejtéses szénmező környezetvédelmi engedélyezési eljárása tíz éve húzódik, miután egy harkányi környezetvédelmi egyesület bíróságon támadta meg a zöldhatóság döntését; a mázai mélybánya környezetvédelmi eljárása folyamatban van.

(Képünk illusztráció.)

MTI - Fotó: Spilák Zsuzsanna, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára