Vasváry leszármazottjaként mutatta be a Vasváry-házat Pécsett Nádor András

Sokan ismerik Pécsett dr. Nádor Andrást, de kevesen tudják róla, hogy a híres-neves Vasváry család leszármazottja. Neve többször is előkerült az utóbbi hetekben, mert a Múzeumok Éjszakáján ő mutatta be a nagyérdeműnek a Vasváry-házat a Király utcában, s a már születőfélben lévő Tündérkert, a Tüskésréti úton az ő ötlete alapján indul útjára.

A XIX. század végén Pécs pezsdült polgári életét meghatározták a remek kereskedők, iparosok. A ránk hagyott örökséggel sokan, sokféle módon gazdagodtunk, s ennek őrzése is feladatunk. Ebben a kérdésben úgy tűnik Pécs jól teljesít. Vajon így vélekedik-e Nádor András is, akinek a dédapja volt Vasváry György (1841-1905), a messze földön híres fűszer-, szerszám- és vasáru-kereskedő. Ősei a nemesi címet I. Lipóttól kapták, a Vasváry név használatát I. Ferenc József engedélyezte számukra. Boltja és lakóháza is a Király utca 19-ben volt.

- Vasváry György a hírességét nem csupán nagyszerű kereskedéseinek köszönhette, hanem annak, hogy bevételén csodaszép házakat építtetett. Mindent saját zsebből finanszírozott, akkor nem volt állami támogatás, kölcsön - ad a népszerűséget firtató kérdésre magyarázatot Nádor András. A leghíresebb épületek a család Király utcai törzsházán kívül az Akadémia Székházként szerepelő Vasváry-, és a Tiborc utcai kevésbé ismert, toszkán jellegű, majolikával, pirogránittal díszített reneszánsz villa. A falakon lévő híres középkori festők portréit az 1895-ös budapesti művészeti kiállításra készítette a Zsolnay-gyár.

- A nagy család tovább örökítette szellemiekben gazdag, tevékeny életét.
- Ennek a vagyonnak leghűbb ápolója dr. Vasváry Ferenc, a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1927-28. évi rektora, statisztika, nemzetgazdaságtan és számvitel professzora volt. Rendkívüli gonddal ápolta az említett épületeket és a melléjük telepített szőlőket.

- Előny vagy hátrány volt ennek a nagy családnak leszármazottjának lenni?
- Az én generációmnak egyértelműen hátrány volt a származásunk, ez rám és két nővéremre vonatkozott. Édesapám húga Nádor Mária, Majorossy Kálmánné is megsínylette. Engem nem vettek föl az állatorvosi egyetemre, azt mondták ilyen politikai múlttal a szocialista nagyüzem állatait nem gyógyíthatom. Elmentem szakmunkásképzőbe, és a Pécsi Húsipari Vállalatnál segédmunkás lettem, napi 16 órában zsírt sütöttem. Mikor ezt teljesítettem, a vállalat párt- és szakszervezeti titkára adott igazolást, hogy Nádor elvtárs jó elvtárs, elmehet egyetemre. A kisebbik nővérem két évig ápolónőként dolgozott, aztán felvették az orvosira, kitűnően elvégezte, és hat szakvizsgája volt. Nem voltunk párttagok, így mindez kevés volt.

- Jellegzetes pécsi arc, nagyon sokan ismerik látásból karakteres külseje miatt, de emellett ötletgazda is.
- Igen valószínűleg karakteres figura vagyok, modellülésre is kértek, jó alany voltam a rajzszakkörben. Néha megvalósult ötletem, de általában közömbösen vagy ellenségesen fogadták a gondolataimat. Sok nem teljesült. De aminek örülök: talán szerénytelenség állítani, van közöm ahhoz, hogy a Székesegyház tornyában megvalósult a kilátó. Sokat írogattam újságba is, a püspök úrnak ezért. Ez komoly idegenforgalmi bevételt jelent, a városnak egy látványosságot. Nyugat Európában minden ilyen tornyot bejárhatóvá tesznek, 8-10 eurós belépők vannak az érdekes tornyokban, ebből meg lehet oldani a létesítmények karbantartását. A Városháza tornya is jól eladható lenne, ha látogatható lenne, több nyugat-európai városban be lehet ülni a polgármester székébe is, Párizsban rengeteg rendezvényt is tartanak a városházában. Nem szűnik meg a polgárok lehetősége a portánál.

-  A pécsi Tündérkert, ami szintén az ön ötlete, már a megvalósítási fázisba került.
- Nyugtával dicsérem a napot, bár Fazekas Istvánnal (a Patrónus Kft. ügyvezetője - a szerk.) beszélgetve láttam, ő nem politikus, megérti a szavaimat, jó lesz, ha elkezdődik a munka.

Nádor István hosszan sorolja elvetélt ötleteit: az Európai Kulturális Fővárosok első nemzetközi találkozóját, 2006-os ötlet, az EKF utáni ajánlatát, a pécsiek első világtalálkozóját, az innen elszármazottaknak. Sokan mentek el Pécsről, művészek, zenészek, sportolók, tudósok, külföldi diákok, akik itt végeztek, itt vagy ez után lettek híres emberek. Jó nagy ellentmondás, hogy miközben reménytelenül elvesztett elképzeléseiről szól, máris feltűnnek az újak, így az élményfürdő, melyet ő másként képzel kissé:

- 1937-38-ban kutatófúrásokat végeztek a régi harkányi vonathálózaton, és találtak meleg vizet Gyódon. Én csak meleg vízzel együtt tudnám elképzelni az új pécsi fürdőt. Lehetne ezt akár ott is, Pécshez közel megvalósítani. A gyógyfürdő a gyógyuláson kívül társasági életet is jelent. Én megkeresném a Pécs területén lévő meleg víz lehetőségeket vagy Gyódon valósítanám meg, így rossz időben is használható lenne.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva