A hibáiból is sokat tanult Nagy Tamás, aki Pécsett tért vissza a foci vérkeringésébe

2019. november 18. hétfő 09:05

A hibáiból is sokat tanult Nagy Tamás, aki Pécsett tért vissza a foci vérkeringésébe

Ha. Ha? Ha! Három kötőszó, más-más írásjelekkel. Ezeknek önálló értelmük kevés van, de szövegkörnyezetbe foglalva már jelentéssel bírhatnak. Amennyiben ugyanis Nagy Tamás futballedző előbb ismerte volna meg önmagát, a hibáit, akkor most előrébb tarthatna a sportági ranglétrán. Bár a PVSK szakmai vezetője úgy véli, a nagy lehetőségről még nem maradt le. A magát pécsinek is valló szakértő szerint ugyan alapvetően labdarúgókat képeznek, de az sem mindegy, milyen emberek lesznek a tanítványokból. Sőt, bizonyos szempontból az utóbbi fontosabb is, mint az előbbi. 

 

- Utoljára Zalaegerszegen, még az NB II-ben ült a kispadon, de onnan gyorsan távozott. A ZTE már NB I-es, a Pécsi VSK meg a megyei I. osztályban küzd. Elég nagy a kontraszt!

- A zalaegerszegi ügyet végleg lezártam. A távozásom okát az ottani vezetőktől kellene megkérdezni. A dolog háttere ellenben ennél összetettebb. Mintegy három évtizede, kisebb kitérőkkel, de Pécsett laktam. Aztán a szűkebb családom élete, a szülők elvesztése után, úgy alakult, hogy a feleségemmel, meg a lányommal hárman maradtunk, magunknak. De a gyermekünk a labdarúgás meg a munkája miatt a fővárosban élt már évek óta. Mi pedig követtük őt Budapestre. Mert évente nem csupán kétszer akartuk látni egymást, mint én anyámat meg apámat, miután elkerültem otthonról.

Válogatott kerettag volt

Az 1963-ban, Veszprémben született Nagy Tamás Keszthelyen érettségizett. A magyar élvonalban,játékosként 239 meccsen szerepelhetett a Zalaegerszegben, Pécsett, Győrött meg a Vasasban is rúgta a bőrt. Az NB II-ben tapsolhattak neki a nézők Mohácson. A válogatott keretnek szintén volt tagja, de pályára - balszerencséjére - nem léphetett a címeres mezben. Edzőként az élvonalban dolgozott a Pécsi MFC-nél, a ZTE-nél, a Ferencvárosnál, a Kecskemétnél. Egyebek mellett szerzett személyügyi szervezői diplomát, éppen a baranyai megyeszékhelyen. A legrangosabb tréneri papírja a fiókban pihen.


- Szép a gondolat, főleg a mai világban, mégis ismét a pécsi fociban vállalt szerepet, ráadásul a negyedik vonalban. Ez utóbbi nem rangon aluli, profi licenccel a zsebben, NB I-es múlttal?


- Önnön gyarlóságaimat is megismertem, szembesültem a gyengeségeimmel. Ma már nem úgy izzok magas hőfokon, mint korábban. A tapasztalataimat, tudásomat igyekszem átadni más sportolóknak is. Ezt hívják cseppet sem magyarosan coaching tevékenységnek. De emellett azért nem szakadtam el a futballtól sem. Ebből a nézőpontból nincsen méltatlan munka a hazai pályákon.

Csak edzésen volt látható a játékosa

Egykor, pécsi működése során, Nagy Tamásnak akadt egy kanadai-olasz, kettős állampolgárságú játékosa. Egy szerb, jó képességű profival érkezett, úgynevezett „csomagban". De Sergio (családneve ismert, ám inkább hagyjuk!), nem fért be a csapatba, még csere sem lehetett. Egyszer valaki megkérdezte, mikor lehet már látni az új szerzeményt. A főnök nem jött zavarba, rávágta, hogy minden nap, de csak a felkészülés során.

- Akkor most mi a dolga? Megtalálni a Pécsi VSK-nál a gyémántokat?

- Egyelőre december végéig tart a szerződésem. Szeretnék megismerni minden korosztályt, az ott folyó munkát. A továbbiakról még korai lenne beszélni. Ez a feladat időben nem okoz hatalmas leterheltséget. Bár kétségkívül utazással jár, de azért az autópálya sok időt takarít meg a két város, Budapest és Pécs között.


- Sok gonddal terhelt a magyar futballélet. Min kéne, lehetne változtatni, ha egy fontosat kiemelhetne?

- Rengeteg a külföldi, de ez eddig csak egy dolog. A többség azonban egy-két szón kívül nem tanul meg semmit magyarul. Állítólag nehéz a nyelvünk, bár tőlem, amikor külföldön játszottam, elvárták, hogy szót értsek az ottaniakkal. Aki nem igyekszik ezen a téren, az a hétköznapok dolgain túl a taktikát sem tudja értelmezni. Meg ennyi tisztelet talán járna annak a közegnek, ahol valaki a pénzét keresi.

 

Pucz Pétter - Fotó: Dittrich Éva