Ismét elmarad az orfűi hegyiverseny

A hegyi szakág lassú agóniája elég régóta tart: hogy mást ne mondjunk, a legutoljára 2007 nyarán, 45-ös sorszámmal megrendezett futamot az utolsó két évben Orfűre kellett áttelepíteni, mert a klasszikus pécsi, Abaligeti út - Remetrét szerpentin aszfaltcsíkja és korlátjai olyannyira elhasználódtak, hogy versenyzésre alkalmatlanná vált a pálya.

(Tegyük hozzá, a rogyadozó partoldalak és az aszfalt töredezése hovatovább a normál közúti forgalomra is veszélyes lesz, épp ezért ígértek az idén tavaszra egy nagy felújítást - amelynek terveit aztán a válság ugyancsak lesöpörte a minisztérium asztaláról...)

A gyorsasági szakágon belül a pályaversenyzés még úgy-ahogy őrzi pozícióit, ám az elmúlt években életre hívott többféle márkakupa (Opel Astra, Suzuki, Mazda, SEAT) gépei a hegyi száguldásra nem a legalkalmasabbak, így nem csoda, ha az idén már csak a Hungaroring és a Pannóniaring, meg a különleges kiskunlacházai reptéri „sík hegyi" maradt csak a programban - a mátrai hegyi már eleve nem szerepelt a sorban.

Illetve, a versenynaptárban a 2008-ban elmaradt futam után most még ott volt az orfűi hegyi is, ám alig egy hónappal a szeptember közepére tervezett viadal előtt a főszervező kénytelen volt visszalépni (a tavalyi lemondásról szóló, ám mostanra is szinte szó szerint érvényes elemző cikkünket lásd a Kapcsolódó írások között, jobbra).

- Én vagyok a legszomorúbb, ám nem dönthettem másként - panaszolja Jelen István, aki nagyjából éppen mostanra pihenhette ki az idén kuriózumként a nyár közepére eső, egyébként kitűnőre sikeredett Mecsek-rali fáradalmait.

- Már tavaly is az volt a fő gond, hogy olyan kevesen neveztek, amilyen létszámmal már lehetetlen gazdaságosan megtartani a futamot - az pedig gondolom, a legfanatikusabb autósport-rajongók számára sem kérdés, hogy eleve veszteségesre ítélt rendezvényt senki sem vállalhat magára.

- Úgy látom, létezik egy viszonylag szűk versenyzői kör, amely azt hirdeti, hogy Orfűn veszélyes a száguldozás, talán ez is közrejátszhat az érdektelenségben, természetesen a pilóták általános anyagi körülményeinek romlása mellett.

- A veszélyességről pedig csak annyit, hogy az autósport természetesen önmagában is veszélyes, ám három éve, amikor szóba került az orfűi helyszín, az ország legtapasztaltabb pilótáit és autós sportvezetőit kértük föl tesztelésre, és az volt a véleményük, hogy gyors, technikás, ugyanakkor biztonságos a pálya - mondja Jelen István.

A Pécsi Újság.hu megkérdezett egy igazán rutinos pilótát is a „veszélyről". Lajtai Zsolt a Mecsek-ralik és -hegyik két évtizede visszatérő - ráadásul eredményes, hiszen nem egy győzelemmel büszkélkedhet egyiken sem - versenyzője. Ő tömören úgy véli, „azok sírnak, hogy veszélyes a pálya, akik nem tudnak vezetni... A jó kezű pilóták számára épp ellenkezőleg, öröm ott autózni, hiszen rendkívül technikás, nehéz kanyarkombinációkat is tartalmazó, ráadásul gyors viadal az orfűi".

Az idei gyorsasági futamokat (még a mecsekit is...) tartalmazó versenynaptárért és az ob állásáért (pécsi pilóta az idén sajnos sehol sincs a pillanatnyi dobogósok között) KLIKK IDE!
 

Képünkön: Chanoch Nissany 1:49,12 perces orfűi pályacsúcsának megdöntésére - ha minden jól megy - egy újabb esztendőt kell várnia a trónkövetlőnek

Sz. Zs. - Fotó: totalcar.hu