Michelisz: Régen mindig odafigyeltem, hogy a bal kezemre húzzam először a kesztyűt

2014. január 03. péntek 23:17

Michelisz: Régen mindig odafigyeltem, hogy a bal kezemre húzzam először a kesztyűt

Michelisz Norbertről (képünkön),  minden ismerőse azt említi meg először, mennyire szerény és kedves tudott maradni - sikerei ellenére is. Erről munkatársunk is megbizonyosodhatott, amikor a 2013-as évéről kérdezte a 29 éves autóversenyzőt.

Akárcsak az előző két évben, legutóbb is ő nyerte a Sportcsillagok Gálaestéjének közönségdíját. A 2013-as túraautó világbajnokság hatodik helyezettje a futamok végeztével most jól megérdemelt pihenőidejét tölti, közben próbál eleget tenni a felkéréseknek. 

Az álom egy része már megvalósult, mondta kollégánknak, "hivatásos autóversenyző lett a kisfiúból, aki mindig erről ábrándozott". Az Európa-bajnoki és privát világbajnoki cím után most az összetett világbajnoki elsőség a cél, de Michelisz nem rohan, mondván, mindennek eljön egyszer az ideje.

A babonákban már nem hisz, csak saját magában és az autójában.

- Régen például mindig odafigyeltem, hogy a bal kezemre húzzam először a kesztyűt, de amikor ezt elfelejtettem, csak idegesebb lettem tőle, így elhagytam a szokást. A verseny napján természetesen végig koncentrálok, egy órával előtte már senkihez sem szólok.

A pályán nincs példaképe. Vannak versenyzők, akiknek kedveli a versenyzési stílusát, de egyikükre sem akar hasonlítani. Mint minden kisfiúnak, neki is voltak Forma 1-es álmai, de úgy tűnik ezek meg is maradnak annak.

- Egy nyílt nap alkalmával kipróbáltam egy Forma 1-es autót, akkor realizálódott bennem, hogy nem biztos, hogy menne a dolog. Van ugyan párhuzam a Forma 1 és a túraautózás között, de amíg ott 29-30 év a korhatár, addig nálunk 40-50 évesen érik be egy versenyző, mivel nincs akkora terhelés. De például itt is szükség van az erős hőtűrőképességre - erre azonban szaunázással bizonyos fokig fel lehet készülni.

Michelisz 40-50 éves koráig versenyezne, de úgy gondolja, érdemes több lábon állnia, ezért még most is koptatja a padot a Pécsi Tudományegyetemen. A műszaki kar után a Közgázon igyekszik elsajátítani a legfontosabb ismereteket.

Ha valami miatt idő előtt véget érne a pályafutása, mondja, akkor is szívesen maradna az autósport világában, például a tehetséggondozásban, bár jelenleg a versenyzés teljesen kielégíti. Rengeteget utazik, ennek ellenére Magyarországon, Pécsen szeretne élni, hiszen itt van a családja a barátai.

A hírnévbe fokozatosan szokott bele, 2011 májusában az első Hungaroring-versenyén tudatosult benne, mennyien szurkolnak neki. Szerinte a népszerűsége legfőképpen annak köszönhető, hogy szűz terepen ér el jó eredményeket.

- A Hungaroringen mindig úgy érzem, mintha az lenne az első versenyem, akkora érzelmi löketet kapok a szurkolóktól. Ez nagy előny, de plusz teher is egyben, hiszen itt, Magyarországon még nagyobb elvárásoknak kell megfelelnem.

A technikai sportok "anyagilag elég megterhelőek", erősíti meg. Nem véletlenül kezdte olyan későn pályafutását, hiszen kizárólag családja anyagi támogatásával nem tudta volna előteremteni a feltételeket.

- Ötszázezer és másfél millió euró között változik a csapatunk éves költségvetése, ebből negyvenezer euróba kerül a nevezés, ami azonban fedezi a versenyekre szállítás költségeit is.

Michelisz Norbert szerint a jó pilóta ismérvei a tehetségen kívül a szorgalom és az alázat, a tanulási vágy pedig az a plusz, amitől igazán sikeres lehet valaki, de az anyagi feltételek megteremtése nélkül mindenki esélytelen.

- Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy a Zengő versenyzője lehetek, tökéletesen jó helyem van itt. Igaz, még nem keresek túl sokat, de már meg tudok élni autóversenyzőként, ami itthon nagy dolog.

 

Horváth Patrícia - Fotó: Dittrich Éva