Paralimpiai rajt három pécsi úszóval

Az elnök asszony köszöntőjében hangsúlyozta: a paralimpia ugyanolyan fontos esemény, mint nyári olimpiai játékok, ezt bizonyítja az is, hogy 20 éve mindig ugyanazon a helyszínen rendezik meg mind a kettőt. Így idén is Pekingben lesz, ahol a fogyatékkal élő sportolók ugyanolyan körülmények között mérhetik össze erejüket, mint a két héttel korábban véget ért játékok olimpikonjai.

Mikortól létezik a Paralimpia?

Talán kevesen tudják, de a paralimpia ötlete dr. Ludwig Guttmann fejéből pattant ki. Az angol orvos eredeti terve szerint a speciális játékok a speciális sérülést szenvedett emberek rehabilitációs programjának részét képezték, illetve a fiatal mozgássérült háborús sérültek foglalkoztatását, illetve önbecsülésének helyreállítását célozták.

A legelső "Mozgássérülteknek szóló játékokat" 1948-ban tartották a londoni olimpia idején. Az első hivatalos paralimpiát csak évekkel később, 1960-ban rendezték meg, Rómában. Összesen 400 sportoló vett részt 23 országból, ekkor azonban még csupán kerekesszékes sportágakban lehetett versenyezni.

A vak-, illetve gyengénlátó sportolók először 1972-ben, a heidelbergi játékokon mutathatták meg tudásukat, majd hivatalosan is sportággá négy évvel később Torontóban váltak, hasonlóképpen az amputáltakhoz.

A szellemi sérültek 1996-ban Atlantában versenyezhettek először, annak, aki ebben a kategóriában kívánt versenyre kelni, maximum 70-es lehetett az IQ-ja. A süket sportolók egyelőre nem vesznek részt a paralimpiákon, azonban megvan a saját "olimpiájuk is", melyet teljesen különállóan szerveznek meg.

Paralimpia: az olimpia évében - kemény próbatétel

Az 1988-as szöuli játékoktól kezdve ugyanazon városok szervezik a paralimpiát, mint az olimpiát, s 2001-től kezdve már hivatalosan is csak "egy csomagban" pályázhatnak a rendezésre a városok.

A BBC tudósítása szerint annak bizonyítása, hogy egy sportoló valóban fogyatékossággal küzd, igen szigorú és kemény próbatételt jelent. A brit úszónak, Dave Robertsnek például mindenféle mozgáskészségét tesztelték. Összesen 50 szintjét állapítotja meg a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság a mozgássérültségnek.

Az olimpiai játékokkal ellentétben a Paralimpián szereplő sportolók életkora jóval tágabb határok között mozog, akadnak 11 éves fiatal sportolók is, s még a 60 év fölöttieknek is terem dicsőség ezeken az eseményeken.

A hazai parasport történetéből

A mozgáskorlátozottak sportja az 1929-es évektől származtatható hazánkban a Magyar Paralimpiai Bizottság ismertetője szerint. Ebben az évben alakult meg ugyanis a Nyomorékok Sport Egyesülete, ahol a rendszeres sportfoglalkozásokon, s házi versenyeken keresztül jutnak el az "épek integrált" budapesti sportversenyeihez asztalitenisz, atlétika, valamint labdarúgás sportágakban.

A második világháborút követően az egyesületet, s a "Nyomorék Gyermekek Országos Otthonát" is szétzilálják, majd 1970-ben alakítják meg a "Mozgásjavító" általános iskola tanárai és diákjai a Mozgáskorlátozottak Halassi Olivér Sportegyesületét (HOSC).

Külföldön első ízben az akkori sporthivatal engedélyével a svédországi Solna játékokon, majd az 1975-ös franciaországi világversenyen, a Saint-Etienne-i Világjátékokon képviselte magyar parasportoló hazánkat. Az itt elért sikereknek köszönhető, hogy Magyarország meghívást kapott az 1976-os Torontóolimpiádra.

A magyar paralimpikonok eddig 109 érmet szereztek a testi fogyatékosok seregszemléin. Az első magyar paralimpiai érmet - egy bronzot - 1972-ben Fejes András szerezte kerekesszékes hajtásban Heidelbergben.

Pécset-Baranyát három úszó képviseli

Miként az egészséges sportolók megmérettetésén, a paralimpián is az úszás lesz a legerősebb (utóbbiban egyetlen) pécsi sportág Pekingben.

A két klub három képviselője közül (mint korábban megírtuk, Tarjányi Judit is teljesítette a nemzetközi szövetség kvalifikációs követelményeit, ám ő, végül mégsem utazhatott) a rangidős a Lendület SE versenyzője, Kovács Ervin (képünkön).

Az immár három-három paralimpiai ezüst és bronz birtokában Pekingbe érkező úszó szerencsére már több mint egy éve megszerezte a mostani indulási jogot, az elmúlt esztendőben ugyanis hosszas betegség hátráltatta a felkészülését. Ám mint mondja, mára felépült annyira, hogy újabb dobogós helyezésekben reménykedhessen. Ő egyébként már a versenyek elején, hétfőn megkezdi szereplését.

Az ANK Úszóklub két fiatallal képviselteti magát. Az igazi újoncnak Baka Dorottya számít, aki egyedül 100 háton indul majd. Tőle már a döntőbe kerülés is szép eredménynek számítana.

Ugyan szintén csak 17 esztendős, mégis sokkal rutinosabb versenyzőnek számít Sors Tamás, aki Kovács Ervinél is eggyel több, összesen öt számban vállalta a megmérettetést. Dobogós esélyei leginkább 100 pillangón lehetnek, ahol egy ideig a világrekord is az ő nevéhez fűződött.

Az ANK-sok szoros összetartását jól példázza egyébként, hogy - miként pár hete Jakabos Zsuzsanna esetében is tették - az úszótársak, barátok, rokonok most is amolyan „szurkolói klub" keretében, közösen szorítanak majd a tévé előtt a pekingiek sikereiért.

Az eddigi magyar érmek

1972: Heidelberg: 1 bronz
1976: Toronto: 1 arany, 1 bronz
1984: New York: 13 arany, 10 ezüst, 5 bronz
1988: Szöul: 5 ezüst, 7 bronz
1992: Barcelona: 4 arany, 3 ezüst, 4 bronz
1996: Atlanta: 6 arany, 2 ezüst, 3 bronz
2000: Sydney: 5 arany, 6 ezüst, 14 bronz
2004: Athén: 1 arany, 8 ezüst, 10 bronz

A magyar indulók névsora:

Asztalitenisz: Bereczki Dezső, Zborai Gyula, Csonka András

Bocsa: Béres Dezső, Gyurkota József

Dzsúdó: Vincze Gábor, Papp Gábor, Szabó Nikolett

Erőemelés: Sas Sándor, Szávai Csaba

Evezés: Serényi Tibor

Sportlövészet: Gurisatti Gyula

Tenisz: Farkas László, Prohászka Csaba

Úszás: Kovács Ervin, Zámbó Diana, Ráczkó Gitta, Becsey János, Vereczkei Zsolt, Engelhardt Katalin, Baka Dorottya, Illés Fanni, Sors Tamás, Bencsura Zoltán, Csuri Ferenc

Vitorlázás: Pegán Zoltán

Vívás: Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Juhász Veronika, Pálfi Judit, Szekeres Pál, Mató Gyula, Horváth Gábor

A paralimpia további sportágai: atlétika, rögbi, kerékpár, csörgőlabda, dzsúdó, kosárlabda, íjászat, röplabda, labdarúgás, lovaglás, alpesi sí.

A parasportolók kategorizálása

A paralimpián kizárólag szellemileg ép, testi fogyatékos sportolók indulhatnak. A paralimpiai versenyeken kizárólag szellemileg ép, testi fogyatékos sportolók vehetnek részt. Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítették el.

A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent.

A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek.

Elsősorban Európa- és világbajnokság előtt kapnak kategóriákat a sportolók, mert sokan ezeken a viadalokon mutatkoznak be a nemzetközi porondon. Az sem ritka, hogy a vb-ken, Eb-ken a végeredményt a vesztesek megóvják és kérik a győztesek vagy érmesek besorolásának felülvizsgálatát.

Főleg az újoncként kiemelkedő eredményt elérő sportolók számíthatnak arra, hogy az ellenfelek óvást nyújtanak be és kérik a megismételt ellenőrzést. Egy-egy sportoló kategóriai besorolásán csak az illetékes szakértői bizottság módosíthat.

Paralimpián ilyen esetek nem szoktak előfordulni, mivel a játékokra az év közben rendezett Világkupa-versenyeken, illetve vb-ken és Eb-ken elért eredmények alapján elkészített világranglistás helyezésnek köszönhetően lehet kvótát szerezni. A Pekingbe eljutott versenyzőket már ellenőrizték, a riválisok is pontosan ismerik egymást.

Vannak sportágak, amelyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi kategóriák.

Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.

Paralimpia a Magyar Televízióban

A Paralimpiáról is minden nap tudósít a Magyar Televízió. A sporthírekben két perces hosszabbításban, amíg a nap végén 25 perces összefoglalóban számol be a nap eseményeiről a sportszerkesztőség. A telesport.hu-n szintén követhetők az események.

A XIII. Paralimpiáról, illetve a 33 magyar versenyzőről több időpontban és több csatornán is tudósít a Magyar Televízió. A sporthírek fő- és éjjeli kiadásában (a 19:30-as Híradó végén és 23:00 körül) rövid összefoglalókat láthatnak a nézők, amíg a reggeli sporthírekben (07:10-kor) az éppen kint zajló eseményekről ad hírt az MTV.

A versenynapok végére 25 perces összefoglalót állít össze a szerkesztőség az aznapi eseményekről, amelyet éjfél körül (a műsorrend miatt változó időpontban) sugároz az m1.

Szeptember 7-étől 18-áig minden összefoglalót megismétel az MTV 14:30-tól. Első alkalommal, szeptember 7-én 50 percben, majd utána hétköznap 25 percben, szeptember 14-én vasárnap ismét 50 percben láthatóak újra az éjszakai adások.

Minden tudósítás és összefoglaló látható lesz az MTV „harmadik csatornáján", a http://www.telesport.hu portálon is, ahol a műsorok utólag is visszanézhetők és az érdeklődők napszaktól függetlenül tájékozódhatnak az aktuális hírekről.

Az MTV Pekingben tartózkodó két forgatóstábja együttműködik a Duna Tv munkatársaival, és kölcsönös anyagcserével segítik egymást a nézők minél jobb kiszolgálása érdekében. A Magyar Televízió együttműködik a Sport 1-gyel is a Paralimpia népszerűsítésében.

Sz. Zs., Magyar Paralimpiai Bizottság, MTI, telesport.hu, origo.hu