A vádlottak padján Magyarország: ez történik Brüsszelben a bizottsági meghallgatáson

Cikkünk folyamatosan frissül! Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgársági jogi és igazságügyi (LIBE) bizottságának a magyarországi demokrácia helyzetét vizsgáló csütörtöki meghallgatása. A bizottság tagjainak többsége szerepel a Soros-barátok listáján és a meghívott magyar civil szervezetek - az Alapjogokért Központon kívül a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely - szintén Soros-szervezetek.  

14:35

Három kötelezettségszegési eljárás is bírósági szakaszba lépett Magyarországgal szemben.

Az EB leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a 120 ezer menedékkérő elosztását szolgáló mechanizmus érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. Mint írták, nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mert nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

A migrációs kvóták felállítását az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

A bizottság emellett megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint több szempontból is aggályosnak tartja a civil törvényt, amely indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály, amelynek értelmében az NGO-k kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, "indokolatlanul és aránytalanul" korlátozza a tőke szabad mozgását.

A felsőoktatási törvény kapcsán az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amely egyúttal az uniós jog betartásának legfőbb őre - leszögezte: továbbra is úgy látják, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.

Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett országgal szemben.

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Közölték: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az EB emellett felszólította Magyarországot, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre, illetve a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat. Előbbi ügyben nyomatékosan kérték, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítsék az arzén, a bór és a fluorid tekintetében előírt számszerű értékeket. Utóbbiban pedig kiemelték, bár a hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, eddig nem fogadták el a szükséges módosításokat. Ha a felszólító levélre két hónapon belül nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, akkor a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küldhetnek Budapestnek.

13:16

Szijjártó: a magyar kormány kitart migrációs politikája mellett

Semmilyen meghallgatás vagy nyomásgyakorlás nem fogja eltántorítani a kormányt a magyar emberek álláspontjának képviseletétől, a kabinet kitart migrációs politikája mellett - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján, miután az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén a jogállamiság magyarországi helyzete volt a fő téma.

A tárcavezető az illegális bevándorlást veszélyesnek, a kötelező betelepítési kvótát rossznak, károsnak nevezte. Hozzátette, küzdeni fognak azért, hogy ne léphessenek életbe a magyar emberek akaratával ellentétes döntések.

Szijjártó Péter azt is mondta, nincs kétsége afelől, hogy a Magyarországról szóló jelentés "már készen van".

11:59

Szijjártó: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés végrehajthatatlan

Végrehajthatatlannak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján, arra reagálva, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép.

A politikus kérdésre azt mondta: a kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt érveit.

A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.

11:53

Hidvéghi: a brüsszeli meghallgatás a nyomásgyakorlás újabb eszköze

A Fidesz a nyomásgyakorlás újabb eszközének tartja a csütörtöki brüsszeli meghallgatást.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: Brüsszel és a Soros-birodalom újabb támadást indított Magyarország ellen.

A brüsszeli meghallgatás a nyomásgyakorlás újabb eszköze, amelynek egyetlen célja, hogy eltávolítsa hazánkat a Soros-terv útjából és megtörje a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Egyszerűen le akarják járatni, meg akarják büntetni Magyarországot, mert nem akarja betelepíteni a migránsokat - közölte a kormánypárti politikus.

Hidvéghi Balázs értékelése szerint az Európai Parlament LIBE meghallgatásán álságos és átlátszó színjáték zajlott, és minden Soros forgatókönyve szerint történt: Soros György brüsszeli szövetségesei megrendelésre támadták Magyarországot és ehhez a Soros-hálózat szervezetei, valamint a magyar baloldal asszisztáltak. A meghallgatásra olyan szervezeteket hívtak meg hazánk ellen tanúskodni, mint a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, amelyek Soros pénzéből működnek. Szégyen, hogy Niedermüller Péter (DK) és Szanyi Tibor (MSZP) ismét a saját hazája ellen támadt - fogalmazott.

A kommunikációs igazgató kiemelte: érkezzen bármekkora nyomásgyakorlás is, a Fidesz-KDNP a magyar emberek oldalán áll. "Mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük az országot a kötelező kvótától és a migránsok betelepítésétől" - áll a közleményben.

11:41

Szijjártó: a magyar kormány elutasítja a kvótákat, és harcolni fog a magyar érdekekért

Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, amely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából - jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén.

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.

Hozzátette: a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, "teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról".

"Amikor Magyarországot támadják, akkor olyan országot támadnak, amelyik a saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé" - fogalmazott.

Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le - mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémájának nevezve, hogy "a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat".

Szijjártó leszögezte, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Mint mondta, az EU "minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe", ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.

Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Leszögezte: a szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége.

Pardavi beszélt a civil törvényről, amelyet az Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlított, illetve figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom "sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát".

Úgy vélekedett, "a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol".

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója "optikai csalódásnak" nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve. Hozzátette, a mostanihoz hasonló szuverenitásviták korábban azért nem törtek felszínre, mert a jólét, a gazdasági konjunktúra elnyomta ezeket.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

11:39

Három kötelezettségszegési eljárás is bírósági szakaszba lép Magyarország ellen

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A bizottság még áprilisban, júniusban és júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást , amelyet - megfelelő válasz hiányában - később a második szakasz követett, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, illetve nem történt előrelépés a kvótaügyben, ezért e kérdéseket a luxembourgi székhelyű bíróság elé terjesztik az eljárás harmadik szakasza keretében - jelentette be csütörtökön az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amely az uniós jog betartásának legfőbb őre is egyben.

11:18

Szijjártó: a bevándorláshullám hozzájárult a terrorfenyegetés növekedéséhez

Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, de az elmúlt évek ellenőrizetlen bevándorláshulláma igenis lehetőséget kínált a terrorcsoportoknak arra, hogy eljuttassák a tagjaikat Európába, és tény, hogy jelentősen növekedett a terrorveszély az utóbbi időben - hangsúlyozta csütörtökön Szijjártó Péter az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén.

Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, márpedig ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész alapján folytassák le - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett brüsszeli meghallgatáson.

Az ülésen elhangzott bírálatokra reagálva Szijjártó leszögezte: Magyarország betart minden nemzetközi jogszabályt.

10:14

Belgrád csalódottságának adott hangot afelett, hogy csak két csatlakozási fejezet nyílik meg Brüsszellel

Szerbia nem lehet elégedett azzal, hogy csak két európai uniós csatlakozási tárgyalási fejezetet nyithat meg hétfőn, hiszen több fejezet megnyitására áll készen - jelentette ki Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős miniszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) csütörtöki beszámolója szerint.

Az európai fél úgy döntött, hogy december 11-én a társasági jogról szóló 6., és a külkapcsolatokról szóló 30. fejezetet nyitja meg Belgráddal. Ezzel együtt a 35-ből már 12 fejezet nyílik meg a nyugat-balkáni országgal.

A tervek szerint Szerbia 2025-re válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává, de ehhez arra is szükség van, hogy 2023-ig minden szükséges feltételnek eleget tegyen, illetve hogy 2019-ig rendezze a kapcsolatát Koszovóval.

A szerb fél várakozásai szerint hétfőn legalább három fejezetet kellett volna megnyitni, ám a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló 33. fejezet megnyitását Németország, Svédország, Franciaország, Nagy-Britannia és Horvátország ellenezte, mert - mint mondták - elégedetlenek azzal, ahogyan Belgrád az igazságszolgáltatásra és az alapvető, valamint a kisebbségi jogokra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.

Jadranka Joksimovic reményét fejezte ki, hogy a fejezetnyitások lassítása nem jelenti azt, hogy Szerbia európai uniós integrációja is lelassulna, hiszen az ellentétes lenne mindazzal, amit az utóbbi időben az európai politikusok jeleztek.

Korábban szó volt arról is, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó 9. és a halászatra vonatkozó 13. fejezetet is megnyithatják az idén, ez azonban a brüsszeli források szerint azért nem történt meg, mert a javaslatok későn érkeztek meg, nem volt idő a megvitatásukra.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberi belgrádi látogatása során is beszélt Szerbia európai integrációjának felgyorsításáról. Akkor azt mondta, hogy a kisebbségek jogainak védelme terén Szerbia számos európai uniós vagy az EU-tagságra váró ország számára példát mutathat, a nagyrabecsülés jeléül pedig Budapest nemcsak kéri, hanem követeli, hogy még az idén megnyíljon öt új csatlakozási fejezet Szerbia és az Európai Unió között. Belgrádi közlések szerint a szerb fél készen állt az öt fejezet megnyitására.

10:14

Több civil szervezet bírálta Magyarországot

Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén, amelynek fő témája a jogállamiság magyarországi helyzete volt.

A brüsszeli meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az európai uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom "sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát".

09:55

Szijjártó: súlyos vitában állunk egy Európa jövőjét meghatározó sorskérdésben

Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, amely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából - közölte csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén.

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett brüsszeli meghallgatáson.

Hozzátette: az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, "teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról".

08:54

Alapjogokért Központ: a brüsszeli meghallgatás a boszorkányüldözés része

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgársági jogi és igazságügyi (LIBE) bizottságának a magyarországi demokrácia helyzetét vizsgáló csütörtöki meghallgatása a Magyarország ellen folyó boszorkányüldözés része - jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Kovács István úgy vélekedett: a jelentésben borítékolhatóan az fog szerepelni, hogy "Magyarországon olyan diktatúra van, amit még a Harmadik Birodalom is álmodozva figyelt volna". A bizottság tagjainak többsége ugyanis szerepel a Soros-barátok listáján és a meghívott magyar civil szervezetek - az Alapjogokért Központon kívül a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely - szintén Soros-szervezetek - mondta.

A meghallgatáson - amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a magyar kormányt - valószínűleg rég lerágott csontok, így a felsőoktatási és a civil törvény módosítása, valamint a magyar média helyzete fognak szerepelni - fogalmazott.

A bizottság jelentése várhatóan 2018 első negyedévében elkészül, majd az EP plénuma elé kerül, ahol kétharmados többség kell a jogsértések megállapításához. Ezután indulhat meg a hetedik cikk szerint eljárás Magyarországgal szemben - mondta Kovács István.

A hetedik cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak. Korábban nem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az "atomfegyverként" is emlegetett eljárást megindítását. Az EP azonban a magyarországi helyzetről szóló májusi döntése után novemberben a lengyel kormánnyal szemben is megszavazta a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését.

08:07

Bakondi: az EP-ben Soros barátai hallgatják meg Soros szervezeteit

Az Európai Parlament (EP) szakbizottságának ülésén Soros György partnerei hallgatják meg a milliárdos által finanszírozott szervezetek képviselőit - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.

Bakondi György azért beszélt erről, mert csütörtökön meghallgatást tart az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

A meghallgatáson mások mellett részt vesz Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője is, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

A főtanácsadó úgy fogalmazott, pikáns helyzet áll majd elő, hiszen a bizottságban többen is ülnek azok közül, akik rajta voltak "a Soros György által mozgatott" brüsszeli politikusokról kiszivárgott listán.

A Soros-tervet az Európai Unió hivatalos politikájában megjelentetni kívánó képviselők miatt áll Magyarország migrációs politikája 2015 óta folyamatos támadás alatt - hangoztatta Bakondi György. Hozzátette, hogy magyar kormányt képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek hatalmas támogatást jelent a nemzeti konzultációt kitöltő 2,3 millió ember véleménye.

A főtanácsadó az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy nem enyhül a migrációs nyomás a magyar határon, minden nap vannak olyanok, akik megkísérlik átlépni a határt. A görög szigeteken is hatalmas a zsúfoltság, mert Törökországból folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók, és Spanyolországban is megtöbbszöröződött az érkező migránsok száma - fűzte hozzá.

EQM - MTI