Másodfokú egyenlet és függvény is szerepelt a matekérettségi második felében

Másodfokú egyenletet kellett megoldaniuk és függvényt kellett elemezniük a diákoknak a matematika írásbeli érettségi második felében - közölte az Eduline.hu kedden.   Azt írták, a feladatok között szerepelt például egy viharjelző magasságának vagy a falusi focicsapatok számának kiszámolása is.A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: az "A" rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A "B" részben három, egyenként 17 pontos feladat vár a diákokra, amik közül kettőt kell kiválasztani és megoldani -...

Csaknem nyolcvanezren tettek érettségi vizsgát hétfőn magyar nyelv és irodalomból

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1160 helyszínen 76 109, emelt szinten 70 helyszínen 2417 vizsgázó tesz érettségit hétfőn - közölte az Oktatási Hivatal (OH).  A tájékoztatás szerint a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: az elsőre 90, a másodikra 150 perc áll rendelkezésükre. Az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi és egy irodalmi feladatsort tartalmaz.A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. A szövegértési feladatsor egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szövegből, publicisztikai műből vagy ezek részletéből áll - ismertették, hozzátéve: az irodalmi feladatlap a tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot méri.Azt írták: a dolgozatokat 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztható ki a II. feladatlap, amely egy műértelmező szöveg alkotását várja el a vizsgázóktól. Ez - a vizsgázó választása szerint - lehet egy mű értelmezése vagy témakifejtő esszé, az elvárt terjedelem pedig 500-800 szó - közölték.Az OH beszámolt arról is, hogy a magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart, a vizsga szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból,...

Anyák napja: megköszönni sosem késő, s még eljuthatunk valahogy öltől ölig

Különös fintora a sorsnak, hogy a ma ismert anyák napja bizonyos Anna Jervis nevéhez köthető, aki maga sosem szült gyermeket.  Mostanság, amikor szinte minden napra jut valamilyen világnap, a bő választék miatt az igazán fontosak mintha kezdenék elveszíteni jelentőségüket. Sokszor nem többek, mint egy-egy bejegyzés a kereskedők naptárában, ők viszont tényleg piros betűkkel írják azokat, hiszen nagy kaszálásra számíthatnak. Szerencsére az anyák napja még most sem ilyen. Nem számít, hogy drága csokorral, esetleg az út szélén szedett orgonával állítunk-e be vasárnap, sőt, utóbbi talán még kedvesebb is.A lényeg az, hogy beállítsunk. Nem is tudom, az anyák napján kívül van-e még olyan ünnepe az emberiségnek, ami egyaránt érint, megérint mindenkit, de aligha. Nem véletlen, hogy már az egyiptomiaknak, a görögöknek és a rómaiaknak is voltak rítusaik a nők, a születés tiszteletére, s aztán persze a mi Máriánk, Krisztus anyja is beköltözött az emberek szívébe. S az csak a sorsnak egy különös fintora, hogy Anna Jervisnek, a nőnek, aki elérte, hogy a múlt század elejétől világszerte ünnepeljék a ma ismert anyák napját, soha nem született gyermeke. Így ő egyszer sem kapott senkitől orgonát, se mást, viszont édesanyja sírjára már ő is vihetett egy-egy csokorral ezen a napon. S...