A magyarországi németség elhurcolásának 80. évfordulójára emlékeztek

A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tanulói és pedagógusai a diákok aktív
közreműködésével emlékeztek meg a magyarországi németek elhurcolásának
80. évfordulójáról. Az esemény mélyen megindító pillanatai közé tartozott a
visszaemlékezések felolvasása, amelyeken keresztül a fiatalok közelről
ismerhették meg a történelem tragikus fejezeteit. 

A diákok aktív közreműködésével emlékeztek meg a magyarországi németek
elhurcolásának 80. évfordulójáról a Koch Valéria Iskolaközpontban.

2025. január 17-én - a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének
emléknapja alkalmából - pedagógusok és diákok gyűltek össze az országos német
önkormányzat által fenntartott intézmény sportcsarnokában, hogy közösen tisztelegjenek az események áldozatai előtt és felidézzék a történelem e sötét fejezetét.

Ebben dr. Márkus Beáta történész volt a diákok segítségére, aki előadásában az elhurcolás témakörét járta körbe. Bemutatta, hogy kiket és milyen okokból vittek el az országból kényszermunkára a szovjet GUPVI lágerekbe.

Kiemelte a német származásuk miatt elhurcolt embereket, akik között voltak olyan fiatal korúak is, mint akik az előadást hallgatták.

A megemlékezés egyik központi és meghatározó eleme volt, amikor a tanulók maguk
olvastak fel diáktársaiknak korabeli visszaemlékezésekből. A teremben a diákok síri
csöndben hallgatták a felolvasást:

„Ahogy teltek a napok, a hetek, kezdtük felfogni, mi is történt velünk. Elszakadtunk
mindentől és mindenkitől, mintha szeretteink egyszerre haltak volna meg. Nem volt többé meleg otthon, templom, fűszerüzlet, friss zsemleszagú pékség, kirakat, az ismerős, romos városról nem is beszélve. Nem tudtunk kihez fordulni, segítséget kérni, és még az ismeretlen nyelv is lehetetlenné tette a panasz, a fájdalom tolmácsolását..." - részlet Olbitz Ferenc visszaemlékezéséből.

Magyarországról több százezer embert hurcoltak el kényszermunkára, málenkij robotra a Szovjetunióba, ahonnan csak évek múlva térhettek haza azok a szerencsések, akik túlélték a megpróbáltatásokat.

Az intézmény igazgatója, Amreinné Pesti Ágnes kiemelte, hogy fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak a tankönyvekből tanuljanak a történelemről, hanem személyes történeteken keresztül is megértsék, hogy milyen hatással voltak az akkori események a mindennapi emberek életére:

- Célunk, hogy a diákjaink empatikusabb és felelősségteljesebb emberekké váljanak, akik tisztelik és ápolják az elődök emlékét - hangsúlyozta az igazgatónő.

Az emlékezés révén lehetőség nyílik egy korrekt emlékezetkultúra kialakítására, a  korábbi tabutémák feldolgozására. Az osztályok képviselői az iskola aulájában található emléktábla előtt virágok és gyertyák elhelyezésével tisztelegtek az áldozatok emlékének, kifejezve azösszetartozás és az emlékezés erejét.

EQM