Február 28-ig még lehet jelentkezni cserediáknak

Tízből kilenc baranyai középiskolás szívesen lenne cserediák külföldön. A három legjellemzőbb motivációs tényező a megyei diákok számára a nyelvtanulás, a kaland és a kultúrák találkozásából adódó élményék szerzése. A baranyai középiskolások 45 százaléka európai országban, 43 százaléka pedig Észak-Amerikában lenne cserediák, míg kisebb részük, 12 százalékuk Dél-Amerikába menne szívesen - többek között ezek derültek ki a nemzetközi diákcsere programokat szervező, nonprofit American Field Service (AFS) online felméréséből.

A baranyai középiskolások 2017. február 28-ig jelentkezhetnek a világ egyik legnagyobb és legrégebbi nemzetközi diákcsere-szervezete, az AFS idén szeptemberben induló csereprogramjaira. A diákok öt kontinens mintegy 40 országa közül választhatják ki azt az úti célt, ahol a 2017/2018-as tanévben fognak önkéntes befogadó családoknál élni és helyi iskolákban tanulni.

A legtöbb baranyai diák a nyelvtanulás kedvéért lenne cserediák, de a kaland sem utolsó. Az AFS a közelmúltban egy online kérdőívvel mérte fel országszerte a középiskolások cserediákprogramokkal kapcsolatos vágyait. Az országos adatokból az derült ki, hogy a 14-19 éves fiatalok 92,9 százaléka szívesen részt venne egy külföldi diákcsere programban. Baranya megyében is hasonló az arány: tízből kilenc fiatal szívesen menne külföldre tanulni.

A felmérésben részt vevő fiatalok több mint egyharmada (36,4 százalék) a nyelvtanulásért, majdnem egynegyede (25,4 százalék) a kalandért, 16,1 százaléka pedig a különböző kultúrák találkozásából adódó élményért szeretne cserediák lenni külföldön. A Baranya megyei válaszadók szintén ezt a három okot jelölték meg lehetséges kiutazásuk fő motívumaiként, ám közülük több mint 55 százalék mondta azt, hogy számára a nyelvtanulás lenne a legvonzóbb a külföldi tanulás lehetőségében.

Főként Európába és Észak-Amerikába, s rövidebb időre mennének a baranyaiak. Az országos felmérésben megkérdezett diákok körében a hosszabb, 6-12 hónapos
diákcsereprogram lenne a népszerűbb: 39,8 százalékuk ezt választaná, szemben a baranyai középiskolásokkal, akiknek legtöbbje (44 százalék) a rövidebb, 3-6 hónapos kint tartózkodást preferálná, és mindössze egyharmaduk utazna el fél évnél hosszabb programra cserediákként.

Arra a kérdésre, hogy „Legszívesebben melyik kontinensen élnél cserediákként?" az országos válaszadók 38,1 százaléka Európát, 27,1 százaléka Észak-Amerikát, 13,6 százaléka pedig Ausztráliát jelölte meg. Ázsiába a válaszadók 11,9 százaléka vágyik. 9,3 százalék pedig Dél-Amerikába menne. A baranyaiak 45 százaléka európai országban, 43 százaléka Észak- Amerikában lenne cserediák, kis részük (12 százalék) pedig szívesen menne Dél-Amerikába is.

A felmérés baranyai válaszadói számára külföldön tartózkodásuk során a három legjelentősebb kihívást az otthoni barátok és a családot hiánya (33 százalék), a külföldi iskolába való beilleszkedés (22 százalék) és a honvágy (22 százalék) okozná.

Február 28-ig lehet jelentkezni cserediáknak

Az idén augusztusban induló egy tanéves, illetve hat- vagy három hónapos külföldi diákcsere-programokra február végéig jelentkezhetnek a megyei diákok. Az érdeklődők az AFS budapesti irodájától, megyei önkénteseitől vagy a www.afs.hu weboldalon szerezhetnek további információkat. A kiutazás ára a program hosszától és a célországtól függően 1 és 3,3 millió forint között alakul. Azonban minden évben vannak olyan célországok, ahová a szervezet kedvezményes helyeket is meghirdet. Az AFS emellett ösztöndíjprogramot is működtet, amelynek keretében díjkedvezményre lehet pályázni pénzügyi rászorultság, valamint az AFS-ben végzett önkéntes múlt alapján. E kettős feltétel alapján akár 90 százalékos díjkedvezmény is kapható.

Az AFS a világ egyik legnagyobb önkéntes szervezete

A Nemzetközi Vöröskereszt után a világ második legnagyobb önkéntes szervezeteként számon tartott AFS 1990 óta működik Magyarországon, világszerte azonban 2014-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A világszervezet 80 országban mintegy 40 ezer - hazánkban négyszáz - önkéntes munkáját koordinálja, s eddig több mint kétezer magyar diák csereévét, és nagyjából ugyanennyi külföldi diák magyarországi tartózkodását szervezte meg. Az AFS révén több mint 80 ország 13 ezer diákja vesz részt minden évben 3-11 hónapos külföldi tanulmányúton, s eddig világszerte több mint 400 ezer középiskolás és fiatal felnőtt tanulhatott külföldön, ahol önkéntes befogadó családoknál éltek és helyi iskolákban tanultak.

Az AFS-t az első világháború során mentősofőrként önkénteskedő egyetemisták hozták létre 1914-ben, a világbéke és egy nyitottabb, toleránsabb világ megteremtése érdekében. Az AFS által kínált csereprogramok nem csupán külföldi nyelvtanfolyamok, hanem az interkulturális tanulás lehetőségét biztosítják a diákok számára, akik megismerik más népek szokásait,  viselkedését, kultúráját és értékeit, így nyitottabbá, érdeklődőbbé és elfogadóbbá válnak.

EQM