Nyitvatartás, hányás és egyebek: fórumoztak a pécsi vásárcsarnok bérlői és az önkormányzat képviselői

Bérlői fórumra jöttek össze az érintettek a pécsi vásárcsarnokban. A Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. szerdán 16 órára hirdette meg az eseményt, magában az épületben, egy fekete paraván mögött, a keleti végen. A bérlők, illetve képviselőik szép számmal jelentek meg, mintegy hatvanan jelentkeztek be a regisztráció során. Ez a szám azért lehetett volna magasabb is, lévén, hogy csak az érintetteknek majdnem harmada jelent meg. Bár, a korábbi, elmaradt diskurzus tizenkettes létszámhoz képest jelentősnek nevezhető az előrelépés.

Már a bevezetőben felhívták a figyelmet a rendezők arra, hogy a program során nincsen helye semmiféle hangoskodásnak, hőzöngésnek, káromkodásnak. Eszmecserét ígértek, egymás meghallgatására akarták helyezni a hangsúlyt, ami sikerült is! A biztonsági őrnek nem jutott szerep a kora estig tartó pótműszakon.

A bérlőkkel szemben ott ültek tízen, közöttük Ruzsa Csaba alpolgármester, valamint Jedlicska Zsófia, a zrt. irányítója is. Vagyis senki sem róhatta fel, hogy nem megfelelő szintű volt a városi oldalon a jelenlét. Korábban arról keringtek kósza hírek, hogy kik nem jönnek el a panasznapra a városi ágon.

Egy fő nem járult hozzá kép és hangfelvétel készítéséhez, Lelke rajta! Igaz, nyilván nem róla szólt volna az egész dolog, de fő a körültekintés, elővigyázatosság az ilyen esetekben. Azoknak, akik nem hallottak rendesen, felajánlották, hogy üljenek előrébb, de senki sem mozdult a korábbi helyéről. Maradt a „messzi lőtávolság".

A dolog érdemi részére rátérve, egy virágárus kezdeményezte az árnyékolás jobb megoldását. Hamarosan szóba került a tervezett hűtőkamra megvalósítása is. De vita alakult ki tervezési gondról, illetve garanciális problémákról is. A csapadékvédelem sem közömbös a külső árusok esetén, akik a szerződés aláírásakor még nem láthatták, hol lesz a placcuk.

Eső idején meg kívül nem jönnek a vevők, vagy csak alig szálingóznak, mint télen a hó. Miközben a szezonális díj meg „ketyeg".

A szellőzés szintén terítékre került. A nyílászárókkal sokan elégedetlenek, immár kettő és fél éve. Az úgynevezett „örökös diák dzsembori", meg az azokkal járó szemetelés megszüntetése már inkább rendészeti kérdésnek számított, mint műszakinak. Hányás, meg más egyéb biológiai szükségletek nyomai állandóan fellehetőek a környéken, a bűzzel párban. Főleg bulik után, bár konkrét tettest még senki sem látott még a hajnali nyitások előtt.

A működési időről szintén szó esett. A döntő többség egyetértett a jelenlegivel, más kérdés, hogy sokan előbb szokták befejezni a műszakot, mint ami a szerződésükben áll.

Nyilván, ennek forgalmi okai lehetnek, senki sem akar feleslegesen álldogálni, vásárlókat lesve.

Ruzsa Csaba kijelentette, ha a korábbi szerződések hibásak voltak, azokat lehet módosítani, de aláírt megállapodás a város nem akar felbontani. Még akkor sem, ha számos kereskedő korábban húzza le a képzeletbeli rolót, amivel rontja a nyitva lévők üzletét is, mert délután már kevesebben térnek be a házba. De akkor mi lesz azokkal, akik betartják a leírtakat? Emberi erőket mozgósítva, költségeket növelve. Mindez már több tízezer kuncsaftot is érintő kérdéskör, márpedig első az ő érdekük lenne.

Mindazonáltal valódi döntések az összejövetelen nem születtek, de igyekeznek majd fenntartani a kapcsolatot a felek, miközben újabb egyeztetésre készülnek, jobban megismerve az álláspontokat. Ezzel mintegy elnapolva valamennyi lényeges pontot.

Képünk illusztráció.

Pucz Péter