Magyar jégtörők küzdenek centiről-centire a jégtorlaszokkal a Dunán Mohácstól délre

2017. január 18. szerda 09:23

Komoly károkat okozott a jégzajlás Magyarország déli határa és Vukovár között, ahol már jégtorlaszok is kialakultak. Két magyar jégtörőt vezényeltek a térségbe. Olyan vastag a jég, hogy helyenként csak lépésben tudnak haladni. A jégdugók felszámolására azért égető, mert ha elzárják a víz útját, áradás alakulhat ki. Gombosnál máris két méterrel emelkedett a vízszint.

A Duna mellett élők - különösen azok, akik átélték a Mohácsi-szigetet letaroló jeges áradást 1956-ban - fokozott aggodalommal figyelik a jégzajlást. A jegesedés ugyan az elmúlt napokban mérséklődött, a következő időszakban viszont az előrejelzés szerint újra erősödni fog.

A Duna Mohács alatti, Horvátországhoz és Szerbiához tartozó szakasza a kanyarok miatt (ahol a jég akadályokba ütközik és megállhat) különösen kritikusnak számít, már csak azért is, mert déli szomszédainknak nincsenek jégtörőik - hagyományos mi nyújtunk segítséget nekik egy egyezmény alapján.

A horvátok és a szerbek a hétvégén jelezték, hogy a kialakult torlaszok miatt szükségesnek tartják a jégtörést Magyarország déli határa és Vukovár között.

Óriási károkat okozott

A Margitta-sziget lakói sohasem felejtik el 1956. március 13-ikát: a Duna vízszintje aznapra megközelítette az ezres jelzést Mohácsnál. A jégtáblák egymás alá verődve eltorlaszolták a folyó medrét az apatini kanyarban, így a víz visszaduzzadt. Az ár Mohácsot fenyegette, s ekkor az árvízi védekezés irányítói úgy határoztak, átszakítják a szigeti körgátat. A hatalmas mennyiségű jeges víz gyakorlatilag az összes épületet, s az állatállomány jelentős részét elpusztította a szigeten, óriási károkat okozva. A lakosságot a honvédség segítségével menekítették.

A szerb és horvát szakemberek tájékoztatóikban kitértek arra, hogy a déli országhatár és a Vukovár közötti Duna- szakaszon az elmúlt napokban több helyen megállt és részben feltorlódott a jég, így Apatin térségében kétezer, Dályánál 200 méter hosszban alakult ki álló, illetve lassan mozgó jégtorlasz.

Ezt követően összesen 15 fővel a fedélzeten útnak indult a Baján állomásozó Jégtörő XI. és Jégtörő VI. nevű hajó.

Feladatuk a kialakult torlaszok megbontása, a zajló jég terelése. A hajók kedden kora reggel munkába álltak Szerbiában. Néhol olyan vastag - helyenként 20-30 centiméteres - jégréteg alakult ki a Dunán, hogy csak nehezen tudtak rajta áthatolni.

Olyan vastag a jég, hogy helyenként csak lépésben, centiről centire haladnak.
A jégtörés Apatin térségében kezdődött - ott a kikötőt tette tönkre a jég -, majd délután Gombosnál folytatódott, ahol a kialakult jégdugó már a vasúti híd épségét is veszélyeztette. A Duna vízszintje itt csaknem két méterrel megemelkedett a fagyott víztömbök miatt.

A jégtörők a tervek szerint naponta 30 kilométert tesznek meg folyásirányban, minden második nap pedig árral szemben, visszafelé törik a jeget. Ha marad a hideg és tovább erősödik a jegesedés, akkor Magyarország még két másik jégtörőt is küld a szerb-horvát Duna szakaszra.

Menetrend szerint jár a komp

A mohácsi révből hétfőtől ismét menetrend szerint indul a komp, a továbbiak azonban a jéghelyzet alakulásától függenek. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a jég veszélyezteti a hajó és az utasok biztonságát, ismét leállítják a kompközlekedést. A Dunán éjszaka hajózási zárlat van érvényben, így akkor semmilyen vízi jármű nem közlekedhet a jégtörőket kivéve.

Duna 1985-ben fagyott be utoljára teljesen Mohácsnál. Azóta a legkomolyabb jégzajlás 2012 februárjában volt, akkor - akárcsak most - a folyó hetven százalékát borították el a jégtáblák. Teljes hajózási zárlatot rendeltek el, a kompforgalom is leállt, a szigeti városrészben egy hetes tanítási szünetet rendeltek el.

A kutatások egyébként a folyó magyarországi alsó szakaszán az utóbbi évtizedekben jelentősen kisebb az esélye annak, hogy megálljon a jég.

Az elvégzett szabályozási munkák és az ebből a szempontból kedvező környezeti hatások következtében javultak a lefolyás, és ezzel együtt a jéglevonulás feltételei, csökkent a jégmegállás veszélye. A jéghelyzet tehát javult, mindazonáltal a vizsgálatok azt mutatják, hogy számítani kell szélsőséges hidrometeorológiai viszonyokra, így ha ritkábban is, de kialakulhat jeges árvíz.