"Pécs jelenti nekem a mindent"

2009. július 18. szombat 19:59

Büki Ernő neve nemcsak a magyar ralisporttal fonódott egybe az elmúlt évek során, hanem Péccsel is. A legendás Ranga László egykori navigátorának nagy szerelme az autósport, de mellette továbbra is Pécs városa jelenti neki az alfát és omegát. Bár pár hónapja az ország más részére szólította a sors, ő lélekben mindig is itt marad.

- A ralizást tán már tíz éve, hogy abbahagyta, de nem távolodott el az autósporttól. Mivel tölti veterán éveit?
- Ez a veteránjelző még lehet fájó is. Ha egy 44 éves ember veterán, akkor elfogadom. Az autósporttól szerintem nehéz eltávolodni, de meg kell találni a pillanatot, mikor kell visszahúzódni. Aktív versenyzői pályafutásom befejezése után úgy gondoltam, megpróbálom átadni azt a tudást, tapasztalatot, amit kiváló pilótáim mellett szereztem. Először kötelességemnek éreztem, hogy a versenyzők érdekében lépjek fel különböző területeken. Négy évig keményen küzdöttem, de rájöttem: nincs értelme; a versenyzők között nincs egység, mindenki megy a maga útján, s talán ez így van jól. Részt vettem a szabályalkotásokban, a versenyzők szabályismereti képzésében. Élveztem ezt a munkát, pörögtem, tettem a dolgom. Viszont 2006-tól megváltozott bennem sok minden. Rájöttem, hogy a sportunk semmivel sem különb, mint a nagypolitikai élet: tele van hazugsággal, szakmai antitalentizmussal, gyűlölettel, hatalomvággyal. Felsőfokú végzettséget szereztem sportkommunikátor szakból, arra gondoltam, ez kell ahhoz, hogy igazi sportvezető legyek. Megnyugtatok mindenkit, nem kell. Lobbi kell és kész! Már nem érdekel a sportvezetés, értéktelen, nincs becsülete. Sokkal jobban élvezem, ha egy rendező felkér, hogy segítsek, dolgozzak a rendezvényén. Évek óta versenyigazgatója vagyok a Mecsek Rallye-nak, a komlói Baranya Kupának, több rendezvényen, mint versenyigazgató-helyettes dolgozom. Ez megtiszteltetés számomra.

Névjegy

A november 7-én negyvenötödik életévébe lépő Büki Ernő a nyolcvanas évek végén kerül az autóversenyzés világába. Először a pécsi kiválóság, Balatonyi Árpád navigátoraként tanulja a szakmát, majd 1991-1997 között Ranga László navigátoraként 12 magyar bajnoki címet szerez, számos európa bajnoki futam győzelmet könyvelhet el, s négyszer volt az "Év Navigátora" a szakma, valamint a nézők, szurkolók szavazata alapján. 1998-1999-ben Kiss Ferenc (aki szintén pécsi) társaként további hat magyar bajnoki cím birtokosa lesz. 1998-ban a közép-európai kupa második helyét szerzik meg. A 2000-es év egy-két eseménytelen futammal telik. 2001-ben ifj. Ranga László csapatvezetőjeként dolgozik. 2002-2006-ig a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Rallye Bizottságában dolgozik, mint sportvezető. Ezekben az években, a versenyzők képviseletét látja el, munkájának elismeréseként többször részesül díjazásban. 2007-ben az autósportba beszivárgó politikai csatározások miatt nem vesz részt a sportvezetésben. Minden rallye versenyen ott van, hol mint, sportfelügyelő, hol mint versenyigazgató. A baranyai versenyek, mint a Mecsek Rallye és a komlói Baranya Kupa állandó versenyigazgatója. 2009 áprilisában lemond Szövetségi tisztségéről, elege lesz a tehetetlen egyhelyben topogásból. Teljes energiáját a rendezvények segítésére, előkészítésére, lebonyolítására fordítja. 

- Gyerekfejjel is nyilván vonzották az autók, ahogy minden kissrácot.
- Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de engem soha sem vonzottak, ma sem nagyon érdekelnek. Hogy ralis legyek, olyan 12-13 éves koromban jött. Géczi Attila barátommal (évekig volt a szintén pécsi ralis, Kiss Feri navigátora) együtt jártunk versenyekre, sátraztunk, álmodoztunk, mindketten navigátorok szerettünk volna lenni. Építettünk egy trabit, indultunk egy-két túraversenyen. Elkezdődött.

- Mi lett volna, ha nem az autósport egyik kiválósága lesz Büki Ernőből?
- Ha nem lettem volna autóversenyző, biztos találtam volna valamit, amiben örömömet lelem. Lehet, hogy földet műveltem volna, vagy kávézót üzemeltetek... A legfontosabb: lehet, hogy sikeres vállalkozó lennék sok-sok pénzzel, de azt a rengeteg élményt, sztorit, örömöt, bánatot nem élhettem volna meg, amit a sporttól kaptam. Mindez pedig nagyon fontos nekem. Nagyon jó érzés, amikor a mai fiatalok tudják, hogy ki vagyok, kérdeznek, érdeklődnek.

- Ők is kíváncsiak rá, hogyan lesz valakiből mitfahrer, ahelyett, hogy pilótaként szerepeljen a sportban?
- Nem vonzott soha a vezetés, mindig navigálni szerettem volna. Szerencsémre kiváló pilóták mellett ülhettem: Balatonyi Árpi, Ranga Laci, Kiss Feri minden ralis számára jól csengő nevek. Mindent láttam mellettük, mindent tudok a lehetőségekről, pontosan tudom, mit kell csinálni mint pilóta. Sosem merném viszont megcsinálni. Ez az ő dolguk, ezért lettem navigátor.

- Miként jutott egyre feljebb ebben az "állásban", amíg el nem érte a csúcsot?
- Szerencsém volt. Mindig jó időben voltam, jó helyen. Fantasztikus pilótákkal, csapatokkal versenyezhettem. Felkértek, én pedig igent mondtam; tettem dolgom. Sajnos keveseknek adatik meg ez az "ajándék", de éltem a lehetőséggel, s megpróbáltam mindig és mindenhol a maximumot teljesíteni.

- Olyannyira, hogy Ranga László autójában találta magát. Mégis, hogyan?
- Kinyitottam az ajtót és beültem... Komolyra fordítva: Laci az unokanővérem férje volt, navigátort keresett, nekem pedig volt már tapasztalatom Balatonyi Árpi mellett. Megkérdezte: volna kedvem neki navigálni? Igent mondtam. Ez ilyen egyszerűen történt. Nekem ő volt, van és lesz is a nagybetűs RALLYE! Az együtt töltött évek alatt szinte minden nap találkoztunk, családtag voltam minden értelemben. Nem csak a navigátora voltam... Ő volt a megfontolt, csendes, úriember, én a nagypofájú, hirtelen indulatú kis bunkó. Ez így volt jó, nagyon jó. Kiegészítettük egymást, mint a tűz és a víz.

- A szép emlékek ellenére, úgy tudjuk, már nem Pécsett él. Miért hagyta el a várost?
- Sajnos így van. Ideiglenesen Gödön lakom. Eddigi életem legnagyobb kudarca, hogy ugyan közel huszonöt évet töltöttem az építőiparban, de rá kellett jönnöm, hogy ez a terület sokkal, de sokkal undorítóbb, mint egy fekáliával teli gödör. A pécsi cég, ahol dolgoztam az elmúlt tizenkét évben, kivitelezőként jutott a csőd szélére, a hazug, inkorrekt megrendelői miatt. Instabillá vált a munkahelyem, házasságom megromlott, feleségemmel szétköltöztünk. Húgom és sógorom javaslatára, és segítségével költöztem Gödre. Itt egyéni vállalkozóként próbálkozok új életet kezdeni. Egy újpesti, mobil autómosással foglalkozó kft.-nek dolgozom, mint műszaki vezető.

- És Pécs?
- A város az eddigi életemet, a sikereimet, kudarcaimat, a napfényt, a megnyugvást, a mediterrán hangulatot jelenti nekem. Egyszóval a mindent. Itt élnek a szüleim, rokonaim, a barátok, itt a Széchenyi tér, a sétatéri fesztiválok, a kertvárosi panelom, a Memphis kávéházi kávézások, a Bella Itália pizzéria ételei, hangulata, a gyönyörű lányok, hölgyek, asszonyok, a Mecsek, a Mecsek Rallye...

- Nemsokára ismét felbőgnek a motorok itt is...
- Ha volt lehetőségem, a szabadságom idején 1-2 hetet Olaszországban töltöttem, Toscanában. Az idei vakációt viszont biztosan Pécs jelenti majd nekem is, természetesen a Mecsek Rallye-n leszek, július végén.

K. Z.