Római sírokat rejt a Kossuth tér

2008. április 02. szerda 23:15

Római sírokat rejt a Kossuth tér
Az egy hónapja a Kossuth téren dolgozó régészek az ásatásaik során római kori kőépületeket, maradványokat, sírokat és edényeket találtak. A beruházó bízik benne, hogy a munkálatok nem hátráltatják majd a mélygarázs építését.

A Kossuth tér alatti parkolóház használatba vételét, és a kulturális főváros programban is érintett új térfelszín kialakításának határidejét 2009. végére tervezik. Mint ismert, a beruházó cég - az osztrák Wipark AG leányvállalata - a pécsi Wipark-Konzumparkoló Kft. 270 autó befogadására alkalmas kétszintes garázst épít majd a területen.

A munka első szakasza a régészeti feltárással már egy hónapja elindult, a szakemberek június közepéig az emberi kéz által érintetlen altalajig ásnak majd le. Ez a felszíntől számítva úgy kétméteres mélységben van.

Nem titkolództak, csak vártak

Korábban nem nyilatkoztak a régészek, munkatársunk fotót sem készíthetett az ásatásról.
Horváth Mária, Wipark-Konzumparkoló Kft. beruházási projektmenedzsere szerint nem volt szó titkolódzásról. Miután azonban a föld mélyébe nem láthatnak, így ahhoz, hogy legalább részeredményekről beszámolhassanak, a terület egy részét fel kellett tárniuk. Hozzátette, a beruházó bízik benne, hogy a régészeti munka várhatóan nem befolyásolja majd az építkezés tervezett befejezési időpontját.

A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, Tóth Zsolt ásatásvezető eddigi munkájukról szólva elmondta, a területen a római kori emlékek vannak hangsúlyosan jelen, az időszakon belül négy periódust sikerült elkülöníteni. A Krisztus utáni első század második feléből, a római letelepedés idejéből mindössze három árok metszete ismert. A következő, bő félévszázaddal későbbi periódusból származnak viszont azok a most feltárt kőépületek, maradványok, melyek az egykori város, Sopianae házai voltak.

A harmadik század végén, miután a korabeli Pécs székhely lett, a város területét lecsökkentették közel két négyzetkilométerre, amit fallal vettek körül. A mai Kossuth tér területe azonban a falon kívülre került, így az épületeket lebontották, majd a negyedik századtól ezt a részt temetkezési helynek használták.

Ezen időszakra tehető az a feltárt huszonöt sír is, melyeknek egy része eltérést mutat a rómaiak hagyományos temetkezési szokásaitól. Néhány sírgödörben ugyanis az elhunytak feje nem a nyugati, hanem a keleti oldalon helyezkedik el, de az is különös, hogy találtak térddel felhúzott testhelyzetű csontvázakat is.

A régészek szerint a középkor jóval szerényebb mértékben képviselteti magát, mint ahogy azt előzetesen várták: ezen időből ugyanis csak vermek és gödrök kerültek elő, annak ellenére, hogy a mai tér egykor a középkori városfalon belül helyezkedett el. A szakemberek úgy vélik, erre az lehet a magyarázat, hogy akkoriban is térként funkcionált ez a terület, így nem volt beépítve.

Az eddig megtalált leletekkel kapcsolatban Tóth Zsolt hozzátette, mindkét korszakból nagy mennyiségű kerámiaanyag került elő. A középkori gödrökben hat egészben maradt edényt találtak, néhány középkori ezüstdénár mellett pedig sok római bronzpénz is napvilágra került. A római kori emlékek közül kiemelendőnek tekinthető két, teljesen ép hagymafejes fibula is.

B. M.