Hírzárlat a Kossuth téren

Az osztrák beruházó egy több mint kétszáz férőhelyes mélygarázst épít majd a Kossuth tér felszíne alatt. A munkákat a tervek szerint 2009 közepére fejeznék be, ám egyelőre az itt folyó ásatások titkosak, hiszen sem a beruházó, sem a régészek nem nyilatkoznak - mindössze halovány ígéretet tettek arra, hogy ezen, vagy a jövő héten sajtótájékoztatón ismertetik az eddigi ásatások eredményeit.

A mélygarázs térfelszínének egyik tervezője, a Kossuth-díjas Dévényi Sándor ellenben - egy minapi lakossági fórumon - néhány részletet elárult az itt folyó munkákról, illetve a megtalált leletekről - tőle tudjuk azt is, hogy ezek másfél-két méteres mélységben bújnak meg a föld alatt.

Dévényi szerint kora római kori emlékeket találtak, ám ezek - tudomása szerint - nem túl értékesek. A fórumon elhangzott érvelése szerint mindez nem is véletlen, hiszen a Diocletianus császár korára tehető egykori város határa a tértől nyugatra húzódott (a Citrom utcai Fellbach tér környékén), így a település a mai Kossuth téren kívülre esett, a Kossuth tér pedig temetkezési hely volt. Itt, mondta, vélhetőleg sírokat találnak a régészek.

Dévényi egy másik eshetőséget is felvázolt: abban az esetben, ha mégicsak értékes leleteket rejtene a föld, akkor annak a helyszínen történő bemutatására is van lehetőség. Az általa javaslandóhoz hasonló megoldást alkalmaztak az építők a Római Udvarban is, annak garázsában például több autóbeállót azért szüntettek meg, hogy helyet biztosítsanak a római maradványok bemutatásának is.

Egy általunk megkérdezett régész szerint pontosítani kell Dévényi szavait. Szerinte ugyanis a mai Kossuth tér területe egykor valóban a római városfalon kívülre esett, de ezt - Diocletianus korát, a III. századot - megelőzően lakott volt ez is, s oda csak azt követően temettek, hogy a városfalat megépítették. Ráadásul, a későbbiekben, a középkori belváros egyik részeként is ismert a Kossuth tér területe.

B. M.