Maradt a kaptafánál Pécs talán legidősebb aktív iparosa, Tahi Béla, akinek nem lyukas a cipője

A varrógép még halkan kattog, a cipész Tahi Béla nem kapkod, mert tudja jól, senki sem akarja elvenni a kenyerét Léteznek életre szóló döntések. Ilyen volt az is, amikor Tahi Béla a cipész mesterséget választotta. Akkoriban kissé kényszerpályára került, amikor tanulónak állt, de utólag visszagondolva nem bánta meg cselekedetét. Szívvel teszi ma is a dolgát, másképpen ezt aligha lehetne csinálni. Hetente háromszor még kinyitja Pécsett, a Nagy Jenő utcában üzemelő boltját. Van rá igény, kis pénzt is keres vele, meg addig sem zavarja élete párját otthon, a konyhában. A város...

Nemcsak a kése éles: évtizedek óta árulja a húsokat Kiss István a pécsi vásárcsarnokban

Azért az sokat elárul Kiss Istvánról, ahogyan a húsokról beszélni tud. Nem egy-egy darabot lát bennük, hanem a levágástól az asztalra kerülésig értelmezi a feladatot. Szerinte nem elsősorban a munkálatokról, a kereskedelemről szól a dolog, hanem a végeredményről, az ízek élményéről. A pécsi vásárcsarnokban évtizedek óta találkozhatunk vele.  Maga is lelkes fogyasztója a húsoknak, bár nem az a klasszikus hentes alkatú férfi. Mestervizsgával, húsfeldolgozóként mindig szeretett volna a legjobbak közé tartozni. Mert az iparágban nagyon fontos a bizalom a vevők, illetve az...

Bárhol is játszott, nagyon kedvelték Dárdai Lajost - Szorgalmas, megbízható iparos volt

A meccsek utáni nagy bulik, kicsapongások történeteiben soha nem vállalt még mellékszerepet sem. Legfeljebb akkor, ha egyik-másik csapattársát időben hazavitte. Egy letűnt korszak érdekes, szerény labdarúgója volt Dárdai Lajos. Amikor sokan szerettek volna „szólózni", akkor ő cipelte a zongorát a futballpályán - némi képzavarral élve. Amerre megfordult, Véménden, Pécsett, Mohácson, mindenütt kedvelték a játékát, mert amit hozzátett a győzelmekhez, az bizony nélkülözhetetlennek számított.  Szerelni, labdát szerezni, másokat kiugratni jó labdákkal. Ez volt az...

Huszonhat éve süti a...

Vásárcsarnok lángossütő nélkül olyan, mint modern búcsú idején a bál estéje pofonmentesen. Szinte elképzelhetetlen!...

Íme, a legendás...

„Klasszikus bárzenész" - ma már szinte ismeretlen a fogalom, a foglalkozás kiment a divatból. Egyik képviselője, az...

Egy esztendeje él...

Mindenki akkor jár a legjobban, ha Kakas János határozottan a sarkára áll. A jobb sarkára. A jó sarkára! De valljuk be, az...

Nyugdíjba készül a kertvárosi halkereskedő, László Béla, végleg becsukja a boltot

A halak egy része hamarosan fellélegezhet. Májusban ugyanis nyugdíjba vonul László Béla, más néven a „Halas" Béla, a kertvárosi, közismert, népszerű halkereskedő. Az uszonyosoknak ez ugyan végeleges menekülést aligha jelenthet a vevők elől, de az iparág egyik markáns pécsi arca hiányozni fog a kínálati oldalon. Ám az idő elérkezett, a halbontás mestere leteszi a kését. Megpihenni persze nem fog, mert várja a gyódi telke, ahol rengeteg a tennivalója.   Sokáig műszaki eladóként tette a dolgát László Béla. De a rendszerváltás idején eljött a pillanat, amikor egy...

Űrhajósi magasságokig jutott el Kis Árpád, aki a tv-torony liftjével tör a végtelen felé

Az első magyar kozmonauta, Farkas Bertalan mintegy 300-350 kilométer magasra repült, amikor ellipszis alakú pályán elérte a Föld körül keringő szovjet űrállomást. Összességében ennél már jóval feljebb jutott Kis Árpád, aki évek óta a pécsi tévétorony egyik liftkezelője. A nyugdíjas tanárember szerint a munkája nem unalmas, de a tudományos számok összevetésének a világon semmi értelme sincsen. Ennek ellenére szorgalmasan gyűjti a métereket.   - Érdekes munkahely ez, de azért annyira nem izgalmas - vont mérleget a gépezet egyik kezelője, a rangidős, Kis Árpád. - Sajnos,...

Sok vér tapadt Móritz Sándor sebész kezéhez, de a pályán lábbal, fejjel igyekezett tisztázni

Félig-meddig nem szokta tenni a dolgát a sebészorvos, dr. Móritz Sándor. Amibe belevágott, azt „izomból" csinálta. Ha kellett, a futballpályán, máskor meg a műtőasztal mellett. Amikor nem ment együtt a két dolog, akkor a sportot inkább feláldozta a hivatása okán. Nagy küzdőként emlegették a gyepen, amúgy meg a dalos kedvű labdarúgók nótafájaként is lehetett számítani. Közösségi emberként mindig az élen járt, a segítségére bárki számíthatott, nem csak sebészkéssel a kezében.  - Legyünk őszinték, amikor a Budapesti Honvédhoz kerültem, akkor ott nem nagyon fértem...

Hoppál Hunor a tévében...

A nemrég indult - vállaltan konzervatív, nemzeti értékrendet képviselő - Pesti TV-ben dolgozik társműsorvezetőként és...

Lazacos? Kéksajtos? A pécsi...

Léteznek a megszokott ízek, színek, töltelékek a csokoládék világában. Meg olyanok, amiket Kántor Éva talált ki, néha bizony...

Kislányként rengeteg időt...

Kilencéves kora óta tervez ruhákat Klotcz Edit, a pécsi Kloé Esküvői és alkalmi ruhaszalon tulajdonosa, akit életével,...

A Népstadionban, 40 ezer néző előtt is lengetett a jubiláló pécsi sípmester, Horváth László

Szombaton játékvezetői munkássága elismeréséül díjat vehetett át a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megyei igazgatóságától Horváth László. Az egykori sípmester 45 éves pályafutása alatt több mint ezerötszáz nagypályás mérkőzésen felügyelte a játék szabályszerűségét. Az egyik legemlékezetesebb meccsén a Népstadionban negyvenezer néző előtt segítette az egykori legendás bíró, Palotai Károly munkáját. A lapunknak adott interjúban beszélt arról a szörnyű napról is, amikor elvesztette húgát, a közönségkedvenc kosárlabdázót, a közlekedési balesetben elhunyt Horváth Juditot. - Tényleg...

Soha nem a fociból élt Obert Zoltán, sőt, fizet azért, hogy rúghassa a bőrt

A gyepet, a futball helyszínét kevesen ismerik jobban, mint dr. Obert Zoltán. Az agrármérnök természetesen másképpen tekint pár ezer hektár termőföldre, mint egy futballpályára. Első esetben a tanult szakmájáról, tudományos ismereteiről van szó, a másodikban viszont a „szent őrületről", a labdarúgásról. Ami nála szinte tökéletesen megfér egymás mellett. Persze, közel a hetvenhez már inkább csak a cserepad jut a középpályásnak, de szervezni is kell a dolgokat, ott meg jól jön a tapasztalata, ismeretségi köre.    Földtani szempontból, a mezőgazdasági...

Felfedezője, Garami szerint több volt benne, de Lovász Ferenc így is elégedett

Gyors volt, majdnem mint a villám, ami a csatársorban komoly erénynek számít. Szinte berobbant az élvonalba a nyolcvanas évek derekán. Ha meglódult, a védők gyakran csak a hátát nézték Lovász Ferenc labdarúgónak. De a sérülések sem kerülték el, ami sűrűn rá is nyomta a bélyegét a játékára. A felfedezője Garami József volt, a párosuknak, meg az akkori pécsi sikercsapatnak rengeteg rajongója akadt. A focitól viszont Lovász régen eltávolodott, két évtizede az üzleti életben találta meg a helyét Pécsett.   Félig-meddig egyke gyerekként nőtt fel Lovász Ferenc, hiszen a nővére...